35.

Ichiro

Imádom ezt a srácot mindenestül. Annyira aranyos és lelkes, nagyon jólesik, hogy nem megsértődött, mint a többiek, hanem még felajánlotta, hogy kisegít. Nagyon tetszik, amit tesz, igazán élvezetes és hirtelen ragad el a kielégülés, amin azt hiszem, meglepődik, de aztán követ engem. A hasamra kerül a spermája, én meg gondolok egyet és nagyon picit az ujjamra kenek belőle, majd megkóstolom. Lehet, hogy hülyeség, de kellett most ez nekem. Ezután kinyúlok, hogy magamhoz húzzam és csókot nyomjak az ajkaira. Yajiro azt hiszem, rendesen meglepődött, mert kissé bénultan csókol vissza, így kicsit eltolom magamtól.

- Hm? - kérdezem morgós hangon. Bizarr mosollyal rázza meg a fejét, mire elkuncogom magam és megint magamhoz húzom, hogy átöleljem. - Zuhany?

- Esedékes - ért egyet. - Finom volt? - kérdezi csipkelődve.

- Tetszett - ismerem be mosolyogva. - Majd egyszer nagyobb mennyiséget is mintavételezek belőle. - Yajiro kiröhög, mire felnőttes megoldásként ráöltöm a nyelvem.

- Pár hét múlva szóval eljutunk oda is... - heccel, ami persze már belőlem is kuncogást vált ki.

- Ez nem csak rajtam múlik.

- Hát ha ilyen intenzitással vágyjuk egymást továbbra is, akkor alkalmad nem lesz, engedélyt meg nem kell kérni tőlem arra, ami jó.

- Nem is szándékoztam engedélyt kérni, de egyelőre túlontúl beindítasz, szóval még nyugodnunk kell egy kicsit. De aztáááán... - kacsintok rá.

- Ezt mondom - neveti. - Na menjünk a zuhany alá! - szól rám játékosan.

- Ha utána ugyanígy maradunk - ajánlom fel, de hagyom magam tolni, felülök és vonom magammal a srácot is.

- Mit értesz az ugyanígy alatt?

- Összebújva, beszélgetni, vagy ilyesmi.

- Jaaa! Rendben, semmi akadálya, de ha bealszom, bocsi - heccelődik tovább.

- Majd teszek róla, hogy ne aludj el - nevetek és behúzom a fürdőbe.

- Hogyan akarsz ébren tartani? - kérdezi kuncogva. Yajiro megfontoltan mozog, azt hiszem, sikerült túl keményre venni a figurát, így megsimogatom a derekát és finoman, gyengéden, szeretettel érek hozzá. Ő zavart mosollyal reagál. - Nem para, hamar túlleszek rajta.

- Nagyon fáj? - kérdezem csendesen, miközben beállítom a vizet és magamhoz vonom.

- Nem. - Yajiro eléggé kínosan érezheti magát, mert nekinyom a csempének, mire felszisszenek, de boldogan viszonzom játékos csókját.

- Ígérem, óvatosabb leszek - mondom meg komolyan, mert ez nekem nem igazán pálya így.

- Nem kattannál le a témáról? - kérdezi meg nyíltan.

- Azt szeretnéd?

- Azt. Nem nyerte meg a kedvenc téma jelölést.

- Rendben - húzom teljesen magamhoz és belecsókolok a nyakába. Kapok egy hasonló gesztust a sráctól, de amint mozdulnék el, szenvedélyesen smárol le, mire azonnal elindul a kezem a hátán, hogy felsimogassak a lapockájáig. Simul és törleszkedik, a kezei pedig az oldalamon és a mellkasomon futnak végig. Kis bestia, de imádnivaló, és teljesen odáig vagyok érte. Nem is tudnám tagadni, mennyire bejön és mennyire tetszik, hogy az enyém. Kissé birtoklóvá válik a csókom, de nem leszek durva, csak némi akarás kúszik bele. Ettől forróbbá válik a srác is és a simogatásába finom markolások csúsznak bele, mire hasonlóan válaszolok, aztán megszakítom a nyelvjátékot és végigkövetem nyakának vonalát. Az íze is pazar, kézben tartani is csodálatos és ha tehetném, nem engedném ki magam mellől sosem. Játékos, finom harapásokat intéz a vállamra, aztán az ujjai kúsznak végig a csípőmön, meg a fenekem oldalán. - Hihetetlen vagy - suttogom a fülébe, majd picit, óvatosan megcsócsálom.

- Mert? - kérdezi csodálkozva, szinte nevetve.

- Vonzó, édes szó szerint is, imádom a jellemed, téged magad és azt, hogy velem vagy.

- Ha így folytatjuk, még a végén nyakörvet és pórázt kapok, meg névfeliratos bögrét tálka helyett és a többit - ugrat a srác.

- Hm... most, hogy mondod - nevetek fel. - Fogkeféd már van.

- Használatba is venném - jelenti ki. - Zavar, ha fürdés közben mosok fogat? - kérdezi meg, de persze simogat továbbra is.

- Miért zavarna? - kérdezem meg értetlenül. - Nekem teljesen mindegy, mikor teszed.

- Volt, aki nyavalygott érte, aztán meg jól kiröhögtem, mikor a kituszkolásomat szembe köpéssel jutalmaztam és ott füstölgött a víz alatt. Szerintem nem gusztustalanabb a fogmosás, mint a fürdés, a víz mindenféle habot levisz úgyis, de vannak finnyás buzik - jegyzi meg félvállról.

- Lehet, én vagyok elrontva, de engem sosem zavart az ilyesmi. Néha, mikor elalszom reggel, nekem is csak így marad időm, szóval én is szoktam. Meg nem értem, tulajdonképpen nyál meg hab... Előtte meg a szádban turkáltam a nyelvemmel, akkor nem mindegy? - Yajiro ezen jót nevet.

- Hát ez az!

- Na akkor ezen túl is vagyunk, nyugodtan moss fogat.

- Turkálhatok, vagy előszeded nekem a fogkefém?

- Turkálhatsz, de egyszerűbb, ha ott szemben kiveszed a zöld pohárból. A csap feletti polcon van.

- Kössz! - Azzal kilép a zuhanyzóból, magához veszi a fogkefét, nyom rá krémet, majd visszaáll, a víz alá tartja, utána nekiáll súrolni a fogát. Felé nyúlok és melengetve simogatom meg a karját, hogy ne legyen libabőrös, míg a víz alatt felmelegszik. Vigyorog egy jót rajta, mire kap egy puszit is.

- Hogy tetszik?

- Mi? - kérdezi és mivel elröhögi magát, félrefordul. Kiöblíti a száját, majd visszanéz habos képpel. - Annyira lüke vagy!

- Miért is? - kérdezem kuncogva és letörlöm az arcát.

- A hülye kérdéseidért például.

- Hát elképzelhető, de mondd, hogy nem tetszik - nevetem el magam.

- Legalább van min jókat röhögni - közli, miközben kiöblíti a fogkeféjét.

- Ez így van, amíg együtt röhögünk, meg pláne.

- Az meg eddig is ment, szóval feltételezem, hogy ezután is fog.

- Fog, naná! Legalábbis ha minden így marad. Kajálunk valamit a zuhany után?

- Én most mostam fogat - tájékoztat -, úgyhogy én biztosan nem. De te ehetsz, ha éhes vagy - teszi hozzá -, addig én elfoglalom az ágyad és bemelegítem, mire jössz - ajánlja fel, miközben mosakszik.

- Benne vagyok, igyekszem - kuncogom el magam. - Teát sem kérsz?

- Majd reggel. Fogmosás után nem szoktam enni vagy inni.

- Értem. - Magamhoz húzom és kap egy csókot is. - Akkor igyekszem, az ágyban találkozunk. - Rábólint, így beveszem magam a konyhába és készítek egy szendvicset, meg iszom a teából, aztán megmosom a fogam és úgy térek vissza a hálóba. Már az ajtóban elmosolyodom és megdobog a szívem, mert Yajiro már szuszog, méghozzá igen aranyosan. Óvatosan mászom be mellé, mivel a hátán, szétterülve fekszik. Jobbjával a feje felett fogja a párnát, míg a bal keze a takaró alól lóg ki, a lábai pedig szétvetve. Édes így, nem akarom felébreszteni sem, csak nyomok egy óvatos puszit az arcára, meg valamennyire hozzásimulok és lehunyt szemmel hallgatom a lélegzését. Nem kell sok és engem is elnyom a fáradtság.


Reggel, mikor megébredek Yajiro már rajtam fekszik, így halványan elmosolyodok és végigcirógatok a testén, de még van valamennyi időnk, így nem akarom felébreszteni feltétlenül.

- Idő van? - kérdezi alig hallhatóan, a szemét ki sem nyitva.

- Még van egy fél óránk körülbelül, pihenj csak.

- Milyen gáláns vagy - ugrat. - Hagytam helyet éjjel, vagy kellett egy hókotró, hogy ideférj?

- Befértem, bár azt nem tudom, mikor keveredtél rám, de annyira aranyos voltál, nem akartalak felkelteni.

- Azért majd ne keresztelj át, ha tényleg a kisállatoddá teszel! - kéri elröhögve magát.

- Annyit emlegeted ezt a kisállat dolgot - ismerem be. - Most célozgatsz, vagy így fejezed ki, hogy nem jól csinálok valamit?

- Nem, egyik sem - makogja. - Én csak nem igazán tudom ezt a helyzetet hova tenni...

- Melyik részét?

- Nagyjából az egészet a baráti részen és a szexen túl.

- Mi lenne, ha nem érteni szeretnéd, hanem egyszerűen csak elfogadnád? - ajánlom fel egy apró mosollyal.

- Elfogadom én, csak emiatt vannak hülye dolgaim.

- Ez nem baj, csak néha igazán furcsán reagálsz.

- Mint például?

- Mint például most, csak annyit mondtam, aranyosan aludtál.

- De erre mit mondjak? - kérdezi elröhögve magát.

- Mondjuk, hogy milyen rendes tőlem, hogy nem keltettelek fel?

- Milyen rendes tőled, hogy arra kérsz, hogy fényezzelek a nyelvemmel - vág vissza és játékosan meg is nyalogatja a mellkasomat, mire felnevetek.

- A nyelvedet inkább másra használd - húzom kicsit feljebb magamon, hogy meg tudjam csókolni, amit kuncogva viszonoz. - Na mi? - kérdezem, miután el tudom engedni, amire csak egy újabb csókkal válaszol. Nem mintha ez gond lenne, gyengéden, élvezettel játszom el az ajkaival meg a nyelvével. Yajiro hozzám simul és simogatást is kapok, mire kezeimmel végigkövetem teste vonalát és finoman belemarkolok a fenekébe. Feljebb kúszik rajtam, de még mindig összetapad a szánk, sőt, egyre hevesebbé válik a nyelvcsatánk. Ez a srác teljesen megbolondít megint, ennyire intenzíven még sosem vágytam senkit, mint őt, minden percben képes felkelteni az érdeklődésem. Simogatom, aztán nem bírom tovább és átfordítom magunkat, így simogatom meg újra. Elvigyorodik, aztán a nyakamra bukik, miközben besimogatja a testem. Rácsókolok a vállára, közben kezem elkalandozik az oldalán, majd le a combján és vissza a belső felén. Szétteszi a lábait, hogy nyugodtan simogathassam bárhol, miközben ő is ugyanezt teszi. Mosolyogva kezdem kicsit ingerelni, simogatom, picit beleharapdálok a vállába, de csak gyengéden. Tőle is érkezik pár harapás, belemarkol a fenekembe és végigcirógat a csípőmön. Ez így egyre jobban tetszik, szóval forrón, vágyakozva követelek újabb csókot tőle. Megint csatározást kezdünk, miközben cirógatva jut el az ágyékomig és alig érintve kezd el ingerelni, amivel egy jóleső sóhajt húz ki belőlem. Borzasztóan kívánom és minden percben a magaménak akarom tudni, így végigcsúszik a nyelvem a nyakán, majd apró csókokkal, harapásokkal térek vissza rajta. Hasonló, de valamivel hevesebb fogadtatásra találok, mire elkuncogom magam. Hihetetlen, mennyire bírom Yajirot. - Teee... - búgom a fülébe. - Őrültté teszel.

- És még nem is telt el sok idő - kuncogja elégedetten, tovább simogatva a hátam, cirógatva a férfiasságom.

- Bolond - nevetem el magam és hevesen lesmárolom, mielőtt még válaszolhatna. Viszonozza és a körmeivel karistol végig a hátamon. Már kezdem megszokni és igazán tetszik, hogy meg meri ezt tenni. - Vadóc - kuncogok fel, aztán lassan elindulok a testén lefelé, végig a vállán, majd áttérek a mellkasára és megdolgozom a mellbimbóit. Vigyorog és kicsit ficánkol az élvezettől, megmarkolássza a vállam, aztán a hajamba túr és bele is markol. Nekem sem kell ennél több, lejjebb kúszom a hasára és óvatos, apró csókokkal, de határozott módon kezdem ingerelni. Felnevet, mire felkapom a fejem és kérdőn nézek rá. - Hmmmm?

- Győz a kíváncsiság? - kérdezi, miközben végigcirógat az ajkaimon.

- Mire gondolsz? - nevetek fel.

- A tegnapi mintavételezésedre.

- Nekem nincs ellene kifogásom.

- Nekem sincs - közli elvigyorodva. Ezt engedélyfélének veszem, így folytatom az utat a testén. Lassan jutok el az ágyékáig, de előbb kikerülöm és végignyalok a combjain, végül nem tudom megállni és teljes hosszán végigcsókolok, majd ajkaim közé fogadom és kényeztetni kezdem. A srác figyel, így cirógatni kezdem a hasát is. Felszusszan és megremeg, kicsit előretolja a csípőjét, ezzel a számba lök, de aztán nyugton marad. Elmosolyodom és igazán érzékien, örömet okozva szopom tovább. Yajiro szuszog és apró remegések futnak át rajta, ami kifejezetten tetszik és még akarok belőle. Picit emelem a tempóm, ugyanakkor a csípőjét, oldalát cirógatom, hogy intenzívebbé tegyem a dolgot a számára. Ettől meg-megfeszülnek az izmai és a kezei ökölbe szorulnak, szóval nincs gond azzal, amit teszek. Élvezettel figyelem, aztán kiengedem a számból, hogy egy kicsit a nyelvemmel cirógassam, utána lassan megint mélyre engedjem. Pici hangok szabadulnak ki a srácból, így véletlenül sem állok le, egészen addig munkálkodom rajta, míg kis idő múlva elélvez. Boldogan nyelem az élvezetét, aztán végignyalok a testén felfelé és élvezetes csókba vonom. Lassan viszonozza, így végül nem mélyítem el rendesen, hanem hagyom, hogy ténylegesen kiélvezze az orgazmust, addig csak hozzásimulok. Széles vigyorral az arcán szuszog, így megsimogatom, abból nem lehet baj. Óvatosan, figyelve járom be a testét két ujjam hegyével érintve a bőrét, melytől összerándul és felsóhajt, ezért kap egy kedveskedő csókot a nyakába, de mikor visszahajolok, a srác a számra tapad, amit örömmel viszonzok neki és picit fölé is telepszem, hogy minél könnyebben férjek hozzá.


Nekiáll cirógatni, mire játékosan megcsócsálom az ajkait, végül úgy mozdulok, hogy a combjához dörzsöljem a férfiasságomat. Újabb vigyort kapok, s lenyúl, hogy kézbe vegye a merevedésem, de közben csókolja és nyalja a nyakam, a másik keze pedig a hátamon és karomon jár. Gondolok egyet és megint fordulunk, bár most óvatosabban teszem, hogy ő kerülhessen felülre. Fölém térdel és megkeresi a síkosítót, mire felvigyorgok rá és lehúzom egy újabb csókba. Nem áll ellen, de közben tesz az anyagból a tenyerére, majd újra visszafog a farkamra és kényeztetni kezd. Felnyögök a szájába és a kezébe lökök. Vigyorog rajtam, de nem hagyja abban a kézimunkát, amivel igazán elnyeri a tetszésem. Ajkaival a nyakamat veszi célba, bár kitér a fülemre is, amivel meglep és élvező sóhajt csal ki a torkomból. Yajiro még mindig olyan hatással van rám, mint az áram, beindít teljesen és élvezet hozzányúlni. Eljátszik a vállamon és a karomon a szájával meg a fogaival, aztán a mellkasomra is letér, miközben folyamatosan jár a keze. Egyre gyorsabban veszem a levegőt és remegések futnak végig rajtam, ahogy a kéj halad bennem. Csodálatos érzés, de a srácot is érintenem kell, így a kezem felcsúszik az oldalán a hátára. Játékosan simul a kezem alá és megrágcsálja a mellbimbómat is, mire hangosan nyögök fel. Azt a rohadt...! Kuncog rajtam és felnyal a nyakamon, amitől megint végigremegek és újabb lökést viszek be a csípőmmel. Egy picit szorosabb lesz a marka és beleharapdál a bőrömbe, mire levegőért kapok és felnyögve élvezek a kezébe. Elenged, de a nyakamba csókol, mielőtt elhúzódna zsebkendőért. Elnyúlok és élvezem a lüktetést, még ásítok is egyet, mert elkap a kellemes szédülés. Yajiro megtörli a kezét, aztán visszabújik mellém és cirógatni kezd, mire fújok egyet és átkarolom.

- El fogunk késni - jegyzem meg morgós hangon.

- Megint csak három percet? - heccel nevetve.

- Nem, most rendesebben - nevetek vele én is. - Bár tudod, mit? Nem érdekel, ezért megérte.

- Mi lenne, ha felkelnénk, bedobnánk pár falat kaját egy gyors mosakodás után és mennénk? Vagy nem is akarsz időben beérni?

- Ami azt illeti, ma legszívesebben az ágyból sem mozdulnék ki.

- Ha megteheted, akkor oké, de nekem be kell mennem a boltba - mondja játékosan.

- Muszáááááj? - kérdezem, mint egy gyerek.

- Aha - válaszol komolyan. - Na mozduljon, ügyvéd úr! - szól rám vigyorral a képén és meglökdös.

- Na jó, legyen - egyezek bele és kikelek az ágyból, majd kezet nyújtok neki, hogy magammal vonjam. Engedi és ahogy mellém ér, incselkedve kavargatja meg az élvezetem a hasamon. Elkuncogom magam és végigsimogatok a farkán, mivel már megint fel van húzva. - Hm...

- Mi hm? - kérdi incselkedve.

- Azt hiszem, ezen segíteni kell.

- Nincs semmi baja, csak vérrel töltődött - közli nagy komolyan.

- Hm... és nem lenne kellemetlen, ha így is maradna? - Elkezdem a fürdő felé húzni.

- Mivel még egy darabig, ahogy elnézlek, húzni fogsz, kellemetlen lesz - vág vissza, s beleharap a vállamba.

- Hát a fürdőig biztosan. - Hozzám dörgölőzik, de aztán előre rohan, mire kuncogva követem, bár már csak a fürdőszobában érem utol. - Te.... szenvtelen - heccelem.

- Miért is? Nem úgy tűnsz, mint akinek nem tetszett - incselkedik, miközben kihívó képet vág és a vizet állítja be.

- Ettől még tény - lépek mögé és végigsimítok az oldalán, hogy aztán előre haladva a combhajlatában lekússzon a kezem a combjaira is. Válaszul Yajiro hozzám simul és hátrafordítja a fejét, hogy megcsókolhasson, amit örömmel adok meg neki, közben meg sem áll a kezem a testén. Simogatom, aprókat markolok rajta, de kerülöm az ágyékát, nem adom most könnyen a dolgot neki. Ami azt illeti, ő sem könnyíti meg a helyzetem, mivel a fenekét az ágyékomnak dörgöli. - Ejnye - morgom és megcsócsálom a fülét, majd letérek a nyakára, és végigcsókolok, -harapdálok rajta.

- Mi van? - kérdezi ártatlanul.

- Nem ér visszatámadni - folytatom duruzsolva, miközben a kezem felcsúszik a mellkasán és a két mellbimbóját egyszerre kezdem el ingerelni. Összerándulva lök előre a csípőjével, a fejét leszegi és aprót nyög. - Élvezed?

- Nem úgy tűnik? - kérdez vissza incselkedve, kezeit pedig a fenekemre teszi.

- Akkor jó kis bosszú lesz - csókolok a fülébe és intenzívebben kezdem ingerelni a kezemmel. Meg is tekerem a kitüremkedő kis testrészeket.

- Édes a bosszú? - kérdezi meg nyögve, de kezeivel szinte azonnal bekúszik a lábaim közé, hogy simogasson és izgasson.

- Természetesen - lehelek a nyakába, majd bele is harapok, bár nem durván. - De még milyen!

- És én még sosem értettem, miért jó a bosszú... - árulja el, miközben finoman markolász.

- Szerinted nem szuper? - viszek be egy újabb támadást a bőrére, miközben beleharapok a nyakába. - Ráadásul finom. - Szembe fordul velem a srác és beleharapdál a nyakamba, így a csempén végzi, mivel automatikusan feltolom rá. Magára húz és forrón csókol meg, közben mancsai a testemen kalandoznak. Hasonlóan teszek én is, fogdosom, cirógatom és vággyal telve dörgölöm össze a férfiasságunkat. Yajiro is simul, így a kezem szabadon siklik a testén és fél kézzel a derekánál tartom meg, míg a másik a fenekét markolja.

- Akarod? - kérdezi incselkedve.

- Mit is? - kérdezek vissza azonnal. Ilyeneket jobb tisztázni.

- A hátsóm - neveti.

- Nem úgy tűnik? - kérdezek vissza vigyorogva.

- Akkor ne húzd az időt, mert anyám megnyúz mindkettőnket! - javasolja széles vigyorral, én meg hagyom, hogy megforduljon és kitolja a hátsóját. Hát így sem kínálta nekem magát még senki. Ennek álljak ellen? Inkább nem.


Kinyúlok a szomszédos polcig, ahol némi keresgélés után találok síkosítót és némi vacillálás után már egy ujjam tolom is a srácba, hogy előkészítsem magamnak. Homlokát a csempéhez nyomja, fél kézzel támaszkodik csak, míg a másikkal a lábam, a fenekem, meg az ágyékom simogatja. Nem kell sokáig várnom, hamar ellazul, így már adom is a munkálatokhoz a következő ujjam, majd eszembe jut az egyetlen probléma, ami jelenleg fennáll.

- Itt nincs óvszerem - közlöm rekedten a sráccal. Szóval vagy itt hagyom egy kicsit, vagy... nem tudom.

- Akkor hozz, légy szíves - kér meg elszorult torokkal. Nem teketóriázom, egyszerűen kilépek a zuhany alól és a szekrényben keresek egyet, majd kibontom és felhúzom, már így térek vissza a sráchoz és végigcsókolok a hátán. Homorít egy picit, aztán hátrapillat, kezét pedig a combjára simítja. Jobban kitolja a fenekét és finom, célzó mozdulattal húz közelebb, így kenek némi síkosítót a farkamra, aztán a bejáratához igazítom magam és lassan belé nyomulok. Mélyeket lélegzik, az ujjaival pedig valamelyest megszorít, így mikor tövig merülök benne, megállok, hogy hagyjak időt felkészülni neki. Kicsi, természetes ellenállást azért érzek és kinyúl a kezemért, amit aztán a testén kezd vezetni. Lassan simogatom végig, meg előre hajolva csókokat is kap a bőrére. Lecsúsztatja a kezem a farkára, így kényeztetni kezdem, bár egy cseppet sem gyorsan. Élvezzük ki egymás társaságát, ha már lehet. Jólesően sóhajt fel és a keze hátracsúszik, hogy a hajamba túrjon. Elmosolyodom és mozogni kezdek benne, bár egyelőre csak óvatosan. Yajiro ettől sóhajtásszerű nyögést hallat, a keze a csempére kerül, így támasztja meg magát, míg a fejét hátrahajtja. Nem akarok most vadabb lenni, így lassú ütemben dugom meg a srácot. Szuszog és tartja magát, én meg igyekszem eljátszani a merevedésével és azonos ütemben járni benne is.


Nemsokára felenged és finoman tolja a hátsóját, mozdítja a csípőjét, mire belőlem futnak ki a hangok. Picit emelem a tempót, meg ráfogok az oldalára, hogy ezzel ösztönözzem mozgásra. Igyekszik nekem megfelelően mozdulni, de ebben segítem is, meg alátolok és inkább nagyobbakat lökök. Yajiro reszket és gyorsabban kezdi szedni a levegőt, meg a mozgása is ösztönösebbé válik. Újabb csókokkal jutalmazom a gerince mellett, de nem eresztem el és nem veszítek a lendületből sem. A srác ettől megrándul és libabőrös lesz, ráadásul a szenvedély is kezdi elkapni, mert egyre hevesebben tolja magát. Ez nekem is bátorságot ad és elengedem a farkát, mindkét kezemmel a csípőjére fogok, hogy így irányítsam magunkat. Yajiro készségesen hagyja magát húzni, de a csípőjét tovább mozgatja, amivel teljesen elveszi az eszem. Nem leszek durvább, vagy vadabb, csak mélyebbre lököm magam benne és kijjebb is húzódom belőle, hogy nagyobb lehessen az út, amivel apró, halk nyögéseket váltok ki a srácból. Fél kézzel felsimítok a hátán, majd vissza és megint csak gyorsabbra váltok. Meg-megremeg és halk hangon élvezi a dolgot, de jobbja a farkára vándorol. Most nem segítem ki, ahhoz sokkal jobban próbálok magamra figyelni, mielőtt túl hamar sikerül elsülnöm. Yajiro végül zihálni kezd és magabiztosan tolja magát a lökéseimbe.


Most már én is kapkodom a levegőt és időnként felnyögök, így lehunyom a szemem és átengedem magam az ösztönnek erőteljesebben tolva a férfiasságom a srácba. Megint remeg és fojtott, nagyobb nyögéseket hallat, majd kisvártatva elélvez, mire még hevesebben lököm belé magam és pár perc múlva követem az orgazmusba. Yajiro a csempének támaszkodik lihegve szedi a levegőt, én pedig kihúzódom belőle és megszabadulok az óvszertől, amit ki is pakolok a kukába, majd visszalépek a sráchoz és magam felé fordítva ölelem át. Gyengén kapaszkodik meg a csípőm felett, de közben simul és álla a vállamra kerül.

- Isteni vagy - suttogom és belecsókolok a nyakába.

- Nekem is jó volt - kuncogja erőtlen.

- Jól vagy? - kérdezem csendesen, erősebben tartva meg.

- Persze. Kicsit még kavarog a fejem, de majd visszamegy bele a vér - ugrat.

- Legalább nem csak az én agyam csúszott le erre az időre - heccelem vissza.

- Bajos lett volna ellenkező esetben - neveti.

- Eléggé, bár azt hiszem, az egy órás késés is megéri.

- Aztán majd megint be kell fognod a titkárnőd száját, hogy elhallgattasd - nevet fel.

- Vagy betömni valamivel. A csokit szereti. - Ezen is nevetgél, de aztán elereszt, hogy elkezdjen letusolni, amit én is megteszek.

- Sose akart bepróbálkozni nálad?

- Hát... van köztünk jó tíz év körülbelül és alig fél éve dolgozik ott, így nem.

- Nem hiszem, hogy a kor sokat számítana, Jeremy és Raktari is jóval idősebb pasival jár, illetve járt - mondja megvonva a vállát.

- Nem tudom, szerintem levette a dolgokat, mivel ugyan kedves vagyok vele, de tartom a távolságot is.

- Jeremyvel?

- A csajjal - röhögöm el magam.

- Már meglepődtem - mondja elvigyorodva. - Gáz az, ha esetleg levette a szitut?

- Nem. Ha nem tetszik neki, akkor fel lehet mondani, én nem miatta fogok ezen változtatni.

- Nem így gondoltam - neveti. - Nincs több ügyvéd az irodádban? Valami hasonló miatt kérdeztem. Vagy hogy esetleg híre mehet és az a szakmai megítélésedbe beleszól-e.

- Mindenkinek saját kis boxszerűsége van üvegfallal elválasztva. Körülbelül úgy képzeld el, hogy sok üvegkalitka, de mindegyik nagyobbhoz tartozik egy kisebb, ahol a titkárnőd ül. Vagy a tirkárod, merthogy olyan is van. A munkatársaim többsége tudja, mi a szitu, mert így könnyebb, mintha takargatni kéne. A főnökömet nem zavarja, akinek meg nem tetszik, az nem figyel oda, satöbbi, de van olyan is az irodában, aki érdeklődik, hogy mi a helyzet, hogy van-e már valakim, meg hogy milyen jó lenne, meg drukkol. Szóval ez a nagy helyzet.

- Tényleg, mondtad az üvegfalakat! Figyelmeztettél, hogy úgy kalkuláljak, ha benézek hozzád. A nők kíváncsiskodnak, mi? - kérdezi kuncogva, közben elhagyja a kabint és kerít magának törölközőt. - Gondolom, tudják, hogy már van valakid.

- Akit érdekel, az tudja. Meg hát... sokszor kérdezték az ebédet is, korábban mindig velük kajáltam, így te lettél a rejtélyes csábító. És igen, főleg nők, akik érdeklődnek.

- Milyen megtisztelő - kuncogja. - Ilyen körülmények közt nem tudom, bemegyek-e valamikor is hozzád.

- Ne aggódj, körülrajonganának - nevetek fel és kerítek egy törölközőt magamnak is.

- Pont ez az... - Villant egy szégyenlős mosolyt ehhez.

- Mi?

- Képzeld el, milyen lenne a szitu fordítva.

- Hát... érdekes.

- Na ugye! - vágja rá, aztán kiakasztja a törölközőt és visszamegy a hálóba előkeríteni a ruháit. - Te még anyám miatt is parázol, pedig ismered egy ideje.

- De nem rendesen, meg ő a mamád, szóval rá figyelni kell sokkal inkább, mert számít a véleménye.

- Te most meggyőzni próbálsz? - kérdezi elvigyorodva, miközben öltözködik.

- Elképzelhető, hogy szeretném, ha egyszer te ebédelnél nálam. - Halkan kuncogja el magát, aztán kimegy, és megkeresi a pólóját, meg a pulcsiját. A szoba felé veszem az irányt én is, mivel nem ártana valami ruhát keresnem, meg lassan tényleg elindulni, mert így nem jutunk egyről a kettőre.

- Lenyilaznak a munkatársaid, mert miattam nem velük ebédelsz, aztán végre velük eszel, erre hívsz engem is - poénkodik.

- Bolond vagy - túrom át a haját. - Nem nyilaznak azok le senkit, mert mi vagyunk a leginkább tisztában azzal, mennyit kellene ülni érte.

- Ez baromi jó volt! - röhög föl. - Állat...

- Ilyenekkel sokszor ugratjuk egymást benn is. Egyébként tényleg nem ennének meg, ha nem akarod, akkor nem is szólnának hozzád, a magánélet diszkréten van kezelve és az ebédlőben vannak kis asztalok is.

- Majd gondolkodom rajta.

- Tehát nem - zárom le nevetve. - Ilyenek nem jönnek be - lépek hozzá és kap egy gyors csókot, majd nekiállok a nyakkendőt is megkötni.

- Egyelőre biztos nem - ismeri be. - Neked ez fontos?

- Csak megpróbáltam bevetni a bűverőm, de sokkal jobban szeretem a boltot, nyugiban, kettesben - ismerem be végül.

- Sz'al pusztán élvezetből riogatsz? - kérdezi játékosan.

- Pontosan így - válaszolok kuncogva. - De az, hogy tudnak rólad, nem volt riogatás, tényleg így van.

- Az sejtettem, de ezt a bemutatósdit egyelőre tartsuk meg későbbre, ha ragaszkodsz hozzá.

- Rendben van, nem erőltetem, mert annyira nekem sem fontos, inkább a békesség. Ma ebéd?

- Máskülönben éhen halok - neveti.

- Akkor ezt megbeszéltük - nevetek fel. - De ilyenekkel ne is viccelődj.

- Jaj már! - szól rám játékosan. - Kész vagy?

- Kész - igazgatok meg mindent magamon. - Akkor indulás. Vezetsz?

- Ha odaadod a kulcsokat, szívesen - válaszol a jobbját kinyújtva.

- Miért ne adnám? - rázom meg előtte a kulcscsomót játékosan. Yajiro érte kap, rá is fog és a markába zárja. Elkuncogom magam és lopok egy csókot tőle, majd nekiadom a kulcsokat és becsukom az ajtót, hogy elindulhassunk. Csak a fejét csóválja meg, aztán úgy ül be a kocsiba, mintha már hónapok óta ezt vezetné. Nem zavar, inkább beülök mellé és a kezem a combjára csúsztatom.

- Téged vigyelek munkába, vagy kormányozzak a bolthoz, te meg onnan mész?

- Elvihetsz engem is, a boltnál is állhat a kocsi, úgyis gyalog szoktam vinni a kaját.

- Ha ezt így rám bíztad, akkor magadra vess - közli és indít is. - Ma este együtt vagy külön?

- Hogy szeretnéd? Felőlem alhatnál nálam.

- Akkor, ha úgyis gyalog jössz, marad a boltnál a kocsid, rendben? Tényleg nem gáz, ha nagyon elkésel? - kérdezi komolyabban.

- Már nem... meg egyébként sem az, mivel így is befejezem a munkát és akkor senkinek nem lehet egy szava sem. Nem gáz, ha nálad marad, majd délután beugrom érte.

- Még a végén haza is én fuvarozlak - ugrat, mire elkuncogom magam.

- Mert azzal mi lenne a gond?

- Semmi, jó vezetni a kocsid. Szeretnék sajátot, csak épp teljesen felesleges.

- Engem nem zavar, ha vezeted, csak mikor szükség van rá, visszaveszem.

- Nem gondoltam elorozni tőled, meg ha ennyiszer odaadod, ki leszek elégítve, azt hiszem.

- Erről lehet szó, látom, hogy biztonságosan vezetsz, meg oda is figyelsz, szóval nincs miért megtagadnom tőled. Tetszik?

- Sem meghalni, sem végérvényesen lesérülni nincs kedvem egy balesetben - mondja vállat vonva. - Mondtam, hogy tetszik.

- Néhány embert megrészegít a tudat, hogy milyen autóba ül be és megbolondul tőle - válaszolok csendesen.

- Elég dologban vagyok felelőtlen, anyámra és a boltra meg más nem vigyázna, ezért legalább az életem nem kockáztatom.

- Rendes srác vagy - mondom meg komolyan és gyengéden simogatom meg a combját. - Anyukád biztos büszke rád.

- Eddig nem tűnt fel? - kérdezi elnevetve magát.

- Ami azt illeti, eddig azzal voltam elfoglalva, hogy ne süllyedjek el a közelében.

- Miért kéne elsüllyedned? - kérdezi meglepődve.

- Mert sosem tudom, hogy mit gondol rólunk.

- Hogyhogy rólunk? Rólad és rólam, meg a kapcsolatunkról?

- Főleg rólam, meg a kapcsolatunkról.

- Nyugodtan kérdezd meg, nem harap. Anyám jófej, tökre nem tűnik idősnek, te is mondtad. Laza, elfogadja a másságokat, előbb gondolkodik, mérlegel, aztán ítélkezik és elég jók a meglátásai.

- Szóval nem én leszek pici fia megrontója? - kérdezem meg játékosan.

- Azon a részen elég rég túlvagyok anyámmal.

- Ő hogyan fogadta ezt az egészet?

- Az elég vicces volt - ismeri be elmosolyodva. - Kiakadt - neveti -, de visszagondolva ezen nem is lehet mást. Tizennégy voltam és megkérdeztem, hogy ha hátsóba tolják az embert, az mindig fáj-e - meséli el lazán. - Lesett rám, mint akinek kistányérra akarna nőni a szeme, aztán lerepültem a székről, akkora pofont kaptam. Utána ordított velem vagy másfél órát, majd rendbe rakott és ágyba nyomott. Másnap nem mehettem suliba, egész nap gályáztatott és egy rohadt mukkot se szólt. Elvette a telefonom, nem mehettem még a boltba se, este viszont leült az ágyam szélére és megkért, hogy meséljem el, mi történt pontosan. Nem voltam felvilágosulatlan, de akkor a lehető legnyíltabban elmondott mindent, hogy mi merre hány méter, megkért, hogy erről sose akarjak vele hablatyolva beszélni, ha baj van, azonnal szóljak, kicsit átrágtuk, mit gondolok az ellenkező és az azonos nemről, mi izgat fel, aztán bebújt mellém az ágyba, szorosan átfogott és együtt aludtunk. Reggel pöccre pontosan indított suliba, bár azt megjegyezte, hogy a pofont nem azért kaptam, mert szenvtelenül kérdeztem volna, hanem mert rohadtul felelőtlenül viselkedtem.

- Nem kezdted éppen későn - állapítom meg a srácot figyelve. - Nekem először nőm volt, de vele körülbelül a kézfogás és a csókolózás adatott meg, a szüzességem már pasival vesztettem el.

- Így jött ki - mondja vállat vonva.

- Nem féltett az ilyen társaságoktól?

- De, az első pasimat kajakra megpofozta, mint egy taknyos kölyköt. Egy húszassal volt nálam idősebb, eljött a boltba és előadta, milyen fasza pasi, anyám meg mint egy felbőszült tigris, rávetette magát. Többet nem jött - neveti.

- Ajaj - kerekedik el a szemem. - Ezt ha lehet, kihagynám.

- Összehasonlíthatatlan különbségek vannak közted és aközött a barom közt. Nem is nevezhető igazából a pasimnak, egyszer megkefélt, másodszor meg, mikor szeretett volna, anyám képelte fel tisztességesen.

- Volt még ilyen férfi az életedben? - kérdezem óvatosan.

- Mit értesz ilyen alatt?

- Akit anyukád nem bírt.

- Jaa! Már azt hittem, olyan, akinek az arcát is csak azért érdemes megjegyezni, hogy ha megint összefutsz vele, el tudd kerülni. Akadt bőven. - Miközben beszél, le is parkolja az autót.

- Azt hiszem, azzal, hogy főleg én vadásztam le srácokat, vagy éppen nőket, sokkal könnyebb dolgom volt.

- Lehet, nem tudom. Na sipirc dolgozni, te naplopó szexgép!

- Mondja ezt a szexmániás - nevetem el magam, aztán szájon csókolom még, de kiszállok, visszaintek és eltűnök az épületben.